Mit kezdenek majd a jogszabályok az önvezető autók elterjedésével?

Mit kezdenek majd a jogszabályok az önvezető autók elterjedésével?

Már mi is foglalkoztunk a témával, azonban a jogaszvilag.hu-n megjelent cikk részletesen tárgyalja az önvezető autók elterjedésével együtt járó kockázatokat, kitérve a kárfelelősség, illetve a jogszabályok változásainak kérdéseire.

 

„Aki kicsit is figyelemmel követi az autók világát, tudhatja, hogy a járművekbe beépített egyre fejlettebb számítógépes rendszerek alapjaiban változtatják meg az autózást. A ma gyártott járművek már figyelmeztetik vezetőjüket, ha irányjelzés nélkül akar sávot váltani, sőt a felbukkanó akadályok előtt önállóan, a sofőr közreműködése nélkül le is fékeznek. A számítógépek tehát kezdik átvenni az irányítást az autók felett (is). Nevada Állam 2011-ben engedélyezte, hogy területén a Google vezető nélküli autói is részt vehessenek a közúti forgalomban. Néhány tőkeerős és invenciózus cég erőfeszítéseit látva nem lehet kétségünk afelől, hogy hamarosan a magyar közutakon is megjelennek a vezető nélküli autók. Sőt, hazánkban ma is természetes, hogy a legkorszerűbb mezőgazdasági vontatókat a szántóföldi munkák során nem emberek, hanem számítógépek vezetik. Budapesten, a 4-es metróvonalon közlekedő szerelvények vezetők nélkül szállítanak naponta több ezer utast. A jövő tehát elkezdődött…”

„A vezető nélküli autók tömeges elterjedése jelentős kihívások elé állítja a jogtudományt is. Véleményem szerint a technológiai átmenet időszaka tartogatja a legtöbb feladatot, tehát amikor a „konvencionális” autók együtt futnak az utakon a vezető nélküli autókkal. Mégis, ezúttal a távolabbi jövőbe tekintek. Dolgozatom két, a mai fejlődési tendenciák alapján megfogalmazott – egyébként nem teljesen támadhatatlan – előfeltevésre alapszik. Az egyik, hogy a jövőben kizárólag vezető nélküli autókkal lesz szabad közlekedni a közutakon. A másik feltételezés, hogy az autózásban zajló technológiai fejlődés miatt az autósok nem fognak tudni beavatkozni a jármű vezetésébe, azaz nem bírálhatják felül a jármű döntéseit.”

„A vezető nélküli autó tulajdonosa a jövőben a beszállást követően megadja az úti célt, és az autó gondoskodik az utas (már nem is vezető…) célba juttatásáról: kiválasztja az útvonalat, a közlekedési szabályok betartásával részt vesz a forgalomban, szükség esetén elkerüli a forgalmi dugókat, közben önállóan megoldja a közlekedési szituációkat. Az autók ennek érdekében egymással is kommunikálnak.”

„Számos érv hozható fel a vezető nélküli rendszerek mellett: ma a közúti konfliktusok, balesetek nagyságrendileg 90 százaléka valamilyen emberi tényezőre (általában a vezetők mulasztására, szabályszegésére) vezethető vissza. A vezető nélküli rendszerekkel e tényezőket teljes mértékben ki lehet küszöbölni. Az autósnak a jövőben nem kell a vezetésre koncentrálnia, út közben pihenhet vagy dolgozhat. Az új technológia az ügyetlenebb autósok vezetési problémáit is megoldja, sőt a látássérült, súlyosan mozgáskorlátozott emberek vagy gyerekek számára is mobilitást biztosít. Ittas, vagy bódult állapotban is lehet majd autózni. A járművek valószínűleg képesek lesznek önállóan leparkolni vagy használójukat a parkolóból előállva „felvenni”. A sebesség ésszerű megválasztásával, az optimális vezetési stílus alkalmazásával pedig a rendszer fogyasztáscsökkenést tud elérni.”

„Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a vezető nélküli autók elterjedéséhez szükség lesz a közlekedési infrastruktúra átalakítására is. Valószínű, hogy a közlekedési táblákat, jelzőlámpákat stb. olyan jelzőrendszerre kell majd cserélni, amelynek nem az emberek, hanem az autók szenzorai számára kell érzékelhetőnek lenni.

Ugyanakkor a vezető nélküli technológiák komoly veszélyeket is rejtenek, illetve számos – szó szerint – életbe vágóan fontos kérdésre kell még megoldást találniuk a fejlesztőknek. A kiberbűnözők kezei között a kizárólag számítógépekkel vezérelt autók gyilkos fegyverekké válhatnak; így sajnos az önműködő autók világa a terroristák számára is új perspektívákat nyithat. De a hétköznapi közlekedésben is adódhatnak olyan szélsőséges közlekedési szituációk, amelyeket a jármű – rendeltetésszerű működése során is – csak az emberi élet tudatos veszélyeztetésével, esetleg feláldozásával képes megoldani. Ilyen eset állhat elő például, amikor féktávolságon belül egy vagy több gyalogos lép az úttestre a jármű elé, és a vezérlésnek el kell döntenie, hogy saját utasa életét veszélyeztetve félrerántsa a kormányt vagy a gyalogost üsse el. Az ilyen és ehhez hasonló szélsőséges helyzetekben az autók fognak döntést hozni emberéletek felett. Tehát a vezető nélküli rendszerek fejlesztése, engedélyezése komolyan érinti az élethez való jogot… Ám e rendszerek elterjedése nagyon jelentős egyéb jogi következményekkel is jár.”

„Jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik, hogy a vezető nélküli járművek elterjedése alapjaiban változtatja meg világunkat. Jay L. Zagorsky írja egy, a Newsweek-ben megjelent cikkében, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a rendőrök fele utcára fog kerülni a vezető nélküli járművek elterjedése miatt. De az autóbusz-, teherautó-, és taxisofőrök sem érezhetik magukat teljes biztonságban. A jog számára – a fentieken túlmenően – további kihívást fog jelenteni a munkanélküliség, a humán erőforrások fölöslegessé válása miatti feszültségek kezelése. A jogtudomány tehát kénytelen lesz tövig nyomni a gázpedált.”

A cikk forrása itt található, a dolgozat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2015. évi cikkíró-pályázaton 1. helyezést ért el.