A Föld körül egyre inkább elszaporodó űrszemét katonai kockázatokat is okoz

muhold1

A bolygónk körüli pályán keringő tekintélyes mennyiségű használaton kívüli technikai eszköz és maradvány valamelyike bármikor becsapódhat egy katonai műholdba. Ki tudja ilyenkor gyorsan eldönteni, hogy véletlenről vagy tudatos támadásról van szó?

 

Űrszemétnek nevezünk minden emberi eredetű, Föld körül keringő testet, amely már nem lát el semmilyen feladatot – olvasható az Origo.hu portál cikkében.  Az űrszemét egy része működésből kivont műhold, valamint olyan utolsó rakétafokozat, amely a Föld körüli pályán maradt. Emellett olyan tárgyak is ide tartoznak, amelyek különböző űrbéli szerelések során szabadultak el a kozmoszban.

Az említett cikk amerikai és orosz űrügynökségek számításaira hivatkozva írja: jelenleg több mint 23 ezer, 10 centiméternél nagyobb űrszemét körözhet bolygónk körül, míg az 1 és 10 centiméter közötti szeméttárgyak száma elérheti a félmilliót, nem beszélve az ennél is kisebb darabkákról, amikből akár több milliárd is előfordulhat különböző magasságokban keringve a Föld körül.

Az űrszemét leginkább a Föld körül viszonylag alacsony pályán keringő, tehát a Föld felszínétől legfeljebb 2000 kilométeres távolságra lévő műholdakat veszélyezteti, itt az űrhulladék akár több mint 48 ezer kilométer per órás sebességgel is nekicsapódhat a szatelliteknek. Márpedig a katonai műholdak többsége alacsony Föld körüli pályán üzemel, így ezek az eszközök különösen ki vannak téve az űrszeméttel történő ütközés veszélyének.

Az Origo cikke ezután az Acta Astronautica című szaklapban közzétett publikációt említi, melyben Vitalij Aduskin, az Orosz Tudományos Akadémia kutatója arról ír: az űrhulladék által okozott becsapódások – főleg ha katonai műholdak esnek áldozatul – „különleges politikai veszélyt” hordoznak magukban, és akár fegyveres konfliktust provokálhatnak ki az űrnagyhatalmak között. A megsemmisült műhold tulajdonosa ugyanis nehezen tudná gyorsan kivizsgálni, hogy támadás vagy baleset történt-e.

A felvetés egy 2013-as incidens óta különösen aktuális: ekkor vált az egyik orosz műhold, a Blits üzemképtelenné. A meghibásodást az okozta, hogy egy 2007-ben megsemmisített kínai meteorológiai műhold egyik darabja belecsapódott az orosz űreszközbe. (Régi szatellitjük elpusztításával egyébként a kínaiak azt is demonstrálták, hogy képesek műholdakat megsemmisíteni, akciójuk ráadásul újabb 3000 hulladékdarabkát eredményezett.)

Az Origo korábban arról is írt, hogy milyen eszközzel lehetne begyűjteni a bolygónk körüli űrszemetet.