Eltűnhetnek az aktakupacok: jönnek az e-perek júliustól

Eltűnhetnek az aktakupacok: jönnek az e-perek júliustól

Az Egyesült Államokban robot ügyvédek, míg hazánkban az elektronikus pereskedés ideje közeleg, azonban amellett, hogy jelentős technológiai újításról van szó, bizonyos kérdésekre még egyáltalán nincs válasz.

Magyarországon a Polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp) értelmében 2016. január 1-től az e-perek időszaka következik elméletileg, azonban a jogalkotó – tekintettel az érintettek technikai és infrastrukturális felkészületlenségére – egy módosító rendelkezéssel csak 2016. július 1-től, tehát fél éves késleltetéssel teszi kötelezővé az elektronikus ügyvitelt.

Ennek értelmében megszűnik a hagyományos postai út és innentől áttevődik az internet világába a perlekedők és a bíróságok írásos kapcsolattartása. A gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró peres felek közti, illetve a felek és a bíróságok közti kapcsolattartás, továbbá a keresetlevelek, egyéb beadványok, okirati bizonyítékok kizárólag elektronikusan, a képviselő személy azonosítását biztosító és ÁNYK (Általános Nyomtatványkitöltő program) űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatók be a bíróságokhoz.

„Tehát, amennyiben egy Kft. beperel egy másik gazdasági társaságot, ezt már csak elektronikus úton teheti meg. De ha két szomszéd összekap a közöttük húzódó kerítés nyomvonalán és mind a ketten ügyvédhez fordulnak, már az ő birtokperükben is az elektronikus út lesz a kizárólagos (ügyvédeiken keresztül).”

Az e-perekkel megszűnik a papíralapú dokumentumok tömkelegével való bajlódás, azok elkeveredése, a postaköltséggel is spórolhatunk. A kézbesítés kérdése is egyszerűbb lesz: elektronikus tértivevényt állít ki a rendszer. Az ÁNYK és az ügyfélkapun keresztül történő elektronikus ügyintézés nem újdonság; többe között az adóbevalláshoz, erkölcsi bizonyítvány igényléshez is a fentiek használatosak. Mindent összevetve egy alapvetően modern, 21. századi újítást vezet be a polgári eljárásjogi kódex, azonban ennek is lehetnek buktatói.

Fent már említettük, hogy sok esetben egyszerűen hiányzik az elektronikus rendszerhez szükséges infrastruktúra, de a résztvevők felkészültségével, tájékoztatásukkal kapcsolatban is felmerülnek hiányosságok, igaz ez a szakmára is. Az ügyvédek és bírák is csak részismereteket szerezhettek eddig.

Felmerül továbbá az ügyfélkapukkal kapcsolatban az az akadály, hogy egyelőre csak természetes személyeknek lehet ügyfélkapu-hozzáférése, ezért a gazdálkodó társaságok vagy ügyvédek, ügyvédi irodák számára nem megoldott az e-kapcsolattartás. Így megoldatlan gond a helyettesítés, „vagy az adott peres félnek vállalnia kell a kockázatot, hogy a beadást végző munkatársa a legszemélyesebb dokumentumait is láthatja”. Hasonló probléma az iratok kézbesítésével összefüggő ötnapos határidő, mely tulajdonképpen kizárja, hogy az ügyvédek egyhetes szabadságra menjenek, ahol nincs internet-hozzáférésük. A munkatársak általi helyettesítés lehetne erre a megoldás, de így adatvédelmi, és adatkezelési kérdések merülnek fel: „ezzel személyes adatok kerülnek veszélybe és illetéktelen kezekbe, ami teljes mértékben ellentétes az ügyfélkapu azon céljával, hogy azt csak és kizárólag egy ember használhassa és láthassa.”

Csak remélni lehet, hogy az fenti és azokhoz hasonló felvetésekre megoldás születik júliusig, és az nem a bevezetőben említett, cseppet sem elegáns jogalkotói aktus lesz, ami felveti a jogbiztonság kérdését, mellyel kapcsolatban korábban már összefoglaltuk a jogalkotással összefüggésben felmerülő kétségeket.

 

A kép forrása: arsboni.hu