Az automatizálási hullám elérte a jogi pályát is, az USA-ban „robot ügyvédekről” beszélnek

Az automatizálási hullám elérte a jogi pályát is, az USA-ban „robot ügyvédekről” beszélnek

A mesterséges intelligencia fejlődése, az egyre több automatikusan működő rendszer elérte az ügyvédi szakmát is. Az e-discovery (jogi kutató szoftverek) elterjedése segítheti, de meg is szüntetheti az ügyvédek rutinmunkáját.

A fehérgalléros, jól fizető szakmákban (pl. orvosok, ügyvédek) is felütötte fejét a félsz, miszerint megtörténhet az a más szakmákban már jól ismert korszerűsödési folyamat, mely a hús-vér embereket gépekkel, szoftverekkel helyettesíti majd. Az Egyesült Államokban már létező programok jó okot adnak az aggodalomra, hiszen ezek az iratok elemzését, a kutatómunkát gyorsabban, pontosabban és olcsóbban végzik el az óránként 400 dollárt is megkereső ügyvédeknél.

Azonban korai még teljeskörű feladat-átvételről és helyettesíthetőségről beszélni. Kiemelendő, hogy soha annyi embernek nem volt még munkája (az USA-ban), mint az elmúlt hónapokban, amiből látszik, hogy a munkaerőpiaci kérdések sokkal összetettebbek annál, mint ahogy a vészmadarak azt láttatni szeretnék.

Egy novemberi McKinsey & Company részére készített tanulmányban arra jutottak, hogy ha technológiai újítást vezetnek be egy munkahelyen, akkor az nagyobb valószínűséggel inkább átalakítja, mintsem megszűnteti a munkahelyeket. Ez azt az – egyre nagyobb egyetértés által övezett – megállapítást támasztja alá, hogy szükséges a „feladat automatizálás” és a „foglalkozás automatizálás” közötti különbségtétel.

A Bostoni Egyetem jogi karán kutató James Bessen tanulmánya is ezt igazolja, mely szerint pozitív kapcsolat mutatható ki egy állástípus számítógépesítése és a foglalkoztatás növekedése között.

David Autor, az MIT-n munkaerővel foglalkozó közgazdász is arra a következtetésre jut, hogy az automatizálás éppen olyan gyakran csak kiegészíti a munkavégzést, mint ahányszor le is cseréli azt. Azt jósolta, hogy a mesterséges intelligencián alapuló technológiák a jövőben is le fogják váltani a rutinmunkákat, azonban egyúttal meg fogják növelni azoknak a munkahelyeknek a számát, ahol problémamegoldásra, rugalmasságra és kreativitásra van szükség.

Polányi Mihály, a pre-modern számítástechnikai korszak filozófusa pedig a mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban azt mondja, hogy több olyan, meg nem fogalmazható és körülírható emberi tevékenység létezik, melyet nem lehet szimulálni, és helyettesítésükre számítógépet használni.

Dana Remus, az Észak-Karolinai Egyetem jogi karának és Frank S. Levy, az MIT munkaerővel foglalkozó kutatója tanulmányukban azt vizsgálták, hogy egy ügyvéd munkájának melyik részét lehetne automatizálni. Mint kiderült, az ügyvédi feladatok köre rendkívül vegyes: dokumentumok olvasása és elemzése, tanácsadás, bírósági tárgyalás és persze az esküdtek meggyőzése. Sőt, a dokumentumok olvasása az ügyvédek tevékenységének relatíve szerény részét teszi ki.

A kutatók megfigyelték, hogy az ügyvédek által végzett tevékenységek jó része esik abba a kategóriába, amelyet Polányi nehezen kódolható emberi magatartásként definiált. „Ha egy feladat kevésbé strukturált, mint ahogyan sok feladat ilyen” írják a kutatók „akkor is gyakran nehéz minden eshetőséget előrelátni”. Mint írják, a jelenlegi jogi kutató szoftverek is jelentős részvételt igényelnek a hús-vér ügyvédektől.

A HVG is foglalkozott a munkahelyek és a munkavégzés éppen zajló átalakulásával. Mint olvashatjuk: a drónok tervezése és gyártása, a videómegosztók üzemeltetése vagy az önvezető járművek építése mind olyan munkaterület, ami korábban nem létezett. Az Assoiciated Press automatizált szoftverek segítségével dolgoz fel több mint 3000 pénzügyi jelentést negyedévente – tízszer többet, mint amikor még emberek végezték ezt a feladatot –, ettől függetlenül egyetlen újságírói állás sem szűnt meg. Hasonló a helyzet a haditechnika esetében is: míg egy F-16-os vadászgéphez összesen 100 ember munkájára volt szükség, a Global Hawk drón üzemeltetése 300 embernek ad munkát.

Mindez arra enged következtetni, hogy bár a mesterséges intelligencián alapuló technológiák térnyerése megállíthatatlan, ezek inkább megváltoztatni fogják a munkát, nem pedig megszüntetni.