Egyáltalán nem valószínű, hogy jól képzett lenne a bevándorlók többsége

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Az Európába érkező migránsok tömegeinek viszonylag magas szintű képzettségére vonatkozó híradások megalapozatlanok: valójában nem is készültek ilyen hiteles felmérések az utóbbi hónapokban érkezett bevándorlók körében.

 

Teljesen félrevezetőek azok a híradások, melyek azt sugallják, hogy a Nyugat-Európába érkező bevándorlók jól képzettek lennének – állítja György László, a BME Pénzügyek Tanszékének adjunktusa a Mozgasterblog.hu oldalon megjelent cikkében.

Az mno.hu cikke például egyenesen azt állítja, hogy túlképzettek a magyarországi bevándorlók. „Sokkal magasabb a munkaképes, fiatalabb korosztályhoz tartozók aránya a hazai bevándorlók között, mint a magyar népességben. (…) A nálunk élő migránsok között két és félszer annyi a diplomás, mint a magyarok körében” – írja többek között a lap.

Az index.hu az Ausztriai helyzetről írva „meglepően jól képzett a szír és iráni menekülteket” emleget. „Az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) felmérése szerint iskolázott és jól képzett az országba érkezett szír és iráni menekültek többsége (…) tavaly augusztus és december közepe között 900 menekültet kérdezett meg iskolai végzettségéről. A várakozásoknak megfelelően a legjobb képzettséggel a szír és iráni menekültek rendelkeznek. A legkevésbé kvalifikáltnak az afgán menekültek számítanak. (…) Még az AMS vezetője is meglepőnek nevezte, hogy az irániak 90 százalékának a kötelező (általános) iskolánál magasabb szintű végzettsége van. A szíreknél ez az arány 70 százalék” – olvasható a hírportálon.

György László ugyanakkor felhívja a figyelmet: a Magyarországra vonatkozó KSH jelentés kevéssé releváns menekültügyi szempontból, mert általánosságban a bevándorlókkal foglalkozik és 2014. második negyedévében készült – azaz egyáltalán nem szerepelnek benne a 2015 folyamán tömegesen és illegálisan érkező migránsok. A KSH-felmérésben mindössze 3% a menekültek aránya. A legtöbben családegyesítő (30,2%), ezen kívül továbbtanulási (26%), konkrét munka- (22,5%), illetve remélt munkavállalási (8,7%) és egyéb (9,6%) céllal érkeztek.

Az osztrák AMS hivatkozott adatfelvétele pedig nem reprezentatív, és szintén nem az újonnan érkezett menedékkérőkre vonatkozik – mutat rá a szakember. Az AMS csak olyan, ténylegesen menedékkérőként elismert személyek közül választott, akik engedéllyel tartózkodtak Ausztriában, és akik hosszú ideje nem találtak munkát, éppen ezért a szervezethez fordultak segítségért, vagyis a most megkérdezettek ugyancsak nem a menekültek nyári-őszi hullámához tartoznak. A 21 ezer menedékjoggal rendelkező bevándorló közül választottak ki tehát 900 regisztrált álláskeresőt, és körükben mértek 23%-os arányt a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre vonatkozóan.

György László szerint az egyetlen nyilvánosan rendelkezésre álló reprezentatív felmérést a menedékjogot kapottak képzettségi helyzetéről az AMS még 2015 szeptemberében készítette, amikor mind a 17.897 menedékjogot kapott bevándorló képzettségét megvizsgálták. A felmérésből az derül ki, hogy az 5007 szírnek csupán 7 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, míg a második legnagyobb csoportból, a 4221 tagú afgán közösségből közül mindössze 40 fő, amely kevesebb mint az afgán bevándorlók 1 százaléka.

Hozzátehetjük: a migránsok jelentős része semmiféle igazolvánnyal nem rendelkezik, azaz még a személyazonosságuk megállapítása is nehézségekbe ütközik, nem hogy a képzettségüké. Az önbevallásos adatokra alapuló felmérések eredményei – még ha lennének is ilyenek – erős fenntartásokkal lennének csak kezelhetők.

Mindebből pedig összességében az sejthető, hogy korántsem képzett emberek tömege áramlott be kontinensünkre – vagyis az integrálásukra tett kísérlet legalább olyan súlyos nehézségekbe fog ütközni, mint a korábban érkezett bevándorlóké.