Érdemes lesz figyelni, mit tud majd a Battonyai geotermikus erőmű

A geotermikus gradiens értékei Magyarországon. A Sulinet.hu ábrája

A geotermikus gradiens értékei Magyarországon. A Sulinet.hu ábrája

Ha sikeres lesz az első hazai geotermikus erőmű működése – melynek építése mostanában indul Battonyán, és 2018-ra fejeződhet be –, az új fejezetet nyithat a „zöld” energia termelésében. Egyes szakemberek szerint távlatokban akár Európa energetikai központjává is válhatna Magyarország.

 

Magyarország hallatlan nagy lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy az Európai Unió klímavédelmi előírásait teljesítse, sőt, túlteljesítse – írja a nol.hu oldalon olvasható cikkében Rakusz Lajos, a Kutatási, Technológiai és Innovációs Tanács egykori (MSZP-s) elnöke.

A szakember emlékeztet: 1975-ben, nem utolsósorban a Római Klub riasztó előrejelzése miatt, az ENSZ átfogó nemzetközi energetikai vizsgálatot indított. A hazánkat érintő következtetések elképesztőek voltak. A térségünkben vizsgálódó japán kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarország Európa energetikai centruma lehet: akkor úgy vélték, 2050 körül Magyarország energetikai szerepe olyan jelentős lesz, mint Szaúd-Arábiáé a 70-es években. A Kárpát-medencének ugyanis van egy rejtett előnye: a vékony földköpeny, mely az átlagosnak mindössze harmada. Emiatt a hőmérséklet itt lefelé haladva kilométerenként nem tíz, hanem harminc fokkal növekszik.

Ez azt jelenti, hogy ha a kellő hőmérsékletű zónában egy megfelelő méretű üreget találunk vagy alakítunk ki, az oda lesajtolt vízzel a hőenergia korlátlanul kinyerhető. Így látszólag egyszerű – bár kétségtelenül igen költséges – beruházással folyamatosan működő, gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforráshoz juthatunk.

Rakusz a cikkben felidézi: bár szakmai anyagokban az áll, hogy Magyarország adottságait tekintve „geotermikus nagyhatalom”, ennek hasznosításában mégsem produkáltunk látványos eredményeket. A szakember az okok között megemlíti, hogy nincsenek jelentős anyagi erővel rendelkező vállalkozói, nincs mozgató anyagi erő a háttérben, azaz csekély a lobbiereje ennek a – valójában még ki sem épült – szektornak.

Ugyanakkor – ismeri el a szakember – a sok éves szakmai munka mégiscsak beért, s megkapta a jóváhagyást egy geotermikus erőmű kutatási és műszaki terve, és így elindul egy geotermikus erőmű építése 2016 januárjában. (A cikk bonyhádi helyszínt említ, bizonyára tévesen: valójában Battonyán épül az erőmű.)

A „Dél-Alföld EGS” projektről van szó, melynek beruházási összege 116 millió euró (ebből az EU-forrás 39,3 millió), s 2018 decemberében tervezik átadni az erőművet. A hőenergiát a mélyben levő 220-240 fokos kőzet adja. Az erőmű 12 MW áramot termel majd, és még további 60 MW hőt lehet majd hasznosítani. Azaz nem több száz MW-os lesz, amit – mint Rakusz mondja – a geológiai adottságok lehetővé tennének, és egy nagyobb szabású beruházással meg is lehetne valósítani.

Mindazonáltal – mint más forrásokból kiderül – így is ez lesz az ilyen jellegű erőművek közül pillanatnyilag a legnagyobb a világon. A battonyaihoz hasonló kutató és szemléltető projektek hazánkon kívül jelenleg az Egyesült Államokban és Ausztráliában zajlanak.