Bevonja a szegényeket a szociális lakóházak kialakításába a Pritzker-díjas építész

chilei1

A következő 15 évben hetente fel kellene húznunk egy várost egymillió ember számára, családonként mindössze 10 ezer dollár felhasználásával – kalkulál Alejandro Aravena, akinek sikeres projektekkel hitelesített ötletei is vannak arra, hogy miként kellene ezt csinálni.

 

A Pritzker-díjat 1979-ban alapították, ez a legrangosabb építészeti elismerés a világon, az építészet Nobel-díjának is nevezik. Többnyire karrierjük vége felé járó, munkásságukkal jelentős kulturális hatást elérő építészeket ismernek el vele. Mint arról a Tervlap.hu építészportál hírt adott, a 2016-os Pritzker-díj nyertese a 48 éves Alejandro Aravena chilei építész lett, akit az emberléptékű, társadalmilag érzékeny építészet következetes képviselőjeként tartanak számon.

Aravena és Elemental nevű irodájának egyik legismertebb projektje az a 2004-ben indított kísérlet, melyben a lakók bekapcsolódhattak egy bérlakásokat tartalmazó épület felújításába, és közösen gondolkozva, saját igényeiket szem előtt tartva alakíthatták ki a tereket. A helyszín egy drága környék, ahol a rendelkezésre álló állami támogatásból nem lehetett volna megfelelő lakásokat megvalósítani. De ahelyett, hogy olcsóbb területen építették volna fel a lakásokat, lakóit elszakítva családjuktól egyszerű vasbeton szerkezetet húztak fel, konyhával, fürdővel, és a sorházak között szabadon hagyott „foghíjak” beépítését a lakókra bízták. Bár az eredmény egyfajta félig spontán favella építészetként is értelmezhető, a projekt sikere miatt az ingatlanok értéke néhány év alatt ötszörösére nőtt. A modellt több mint 2500 lakásra adaptálták Chilében és Mexikóban – írja a Tervlap.hu szerzője.

chilei3

„A legnagyobb hiba, amit az építészek elkövethetnek, hogy építészeti problémákkal foglalkoznak, ami leginkább csak a többi építésznek fontos. Ennél nagyobb kihívás, hogy vegyük észre a nem építészeti kérdéseket is: a szegénységgel, a szennyezéssel, a túlnépesedéssel és a szegregációval, és ezeken a területeken használjuk fel a tudásunkat. Nem elég felhívni a figyelmet, azt akarom elérni, hogy több eszköz álljon az emberek rendelkezésére. A várható küzdelmekkel szembesülve együtt kell megoldást keresnünk a kihívásokra. (…) A következő 15 évben hetente fel kell húznunk egy várost egymillió ember számára, családonként mindössze 10 ezer dollár felhasználásával” – idézi a cikk az építészt.

chilei2