Magáncégeket is várnának egy lakható holdbázis kiépítését célzó projektbe

hold-krater

Kína bejelentette, hogy űrszondát küld a Hold sötét oldalára, az Európai Űrügynökség pedig egy állandó nemzetközi kutatófalu Holdra telepítéséről egyeztet. De miért lehet érdemes ilyen projektekbe pénzt fektetni?

 

Kínai űrszonda indul a Hold túlsó oldalára

Eddig egyedülálló módon, a Hold túlsó, „sötét”, vagyis a Földről nem látható oldalán terveznek leszállást 2018-ban a kínai űrprogram irányítói – számolt be a napokban az MTI a Hszinhua hírügynökségre hivatkozva, a nemzetvédelmi kutatások állami hivatalához tartozó Hold-kutatóközpont vezetőjének nyilatkozatát idézve.

A történelem első ilyen kísérletét a Csang’o 4 (Holdistennő 4) űrszondával kívánják végrehajtani – közölte Liu Csi-csung. Mint mondta, Kína már rendelkezik azzal a tudományos felkészültséggel és technológiával, amely feltétele egy effajta küldetésnek. Peking ugyanakkor kész a nemzetközi együttműködésre e területen és erről a múlt év elején több külföldi országot is értesített levélben.

Kína első Holdra szállásának időpontja 2013 decembere, és mint Liu utalt rá, a Csang’o 3 azóta is küldi üzeneteit a Földre. A Holdistennő 4 műszaki paramétereit tekintve nagyon hasonlít elődjére, de több hasznos teher szállítására lesz alkalmas. Feladata a Hold ismeretlen földtani körülményeinek tanulmányozása, vizsgálata lesz.

 

Folynak a tárgyalások a nemzetközi holdkutató bázisról

Szintén a holdkutatással kapcsolatos az az (Inforádió honlapján is megjelent) MTI-hír, mely szerint nemzetközi kutatófalut hoznának létre a Holdon a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjának befejezése után. Az Európai Űrügynökség (ESA) igazgatója, Jan Woerner a napokban párizsi sajtóértekezletén ismertette a terv körvonalait.

Eszerint emberek és robotok dolgoznának a Hold feltárására létrehozandó nemzetközi faluban, amelynek létesítményeit az égitest porából alkotnák meg 3D-s nyomatással. Mint arról a Trest.hu korábban már hírt adott, a világhírű Foster + Partners építésziroda már meg is tervezte a holdbázis látványterveit az ESA megrendelésére.

Lakható holdbázis a Foster + Partners építésziroda látványtervén

Lakható holdbázis a Foster + Partners építésziroda látványtervén

„Egyes országokat jobban érdekelhet a tudományos kutatás, egy magánvállalatot a bányászat, és egy másik érdekelt lehet abban, hogy a Holdat ugródeszkaként használja további kutatásokhoz a világűrben” – mondta az igazgató. Számos nemzet és űrkutatási hivatal, Oroszország, Kína, Japán, a NASA és az ESA vehetne részt a programban. Az elképzelésről világszerte folynak a tárgyalások. A Nemzetközi Űrállomás 2024-re tervezett bezárása után, valamikor 2030-ig jöhet szóba a megvalósítás.

„Oroszország már közölte, hogy tervez néhány Hold-missziót. Miért ne vehetnének részt az holdfaluban?” – vette fel az igazgató, hozzátéve, hogy tavaly az Egyesült Államokban és Izraelben már ismertette az elképzeléseket, amelyekről a következő hetekben tárgyalni fognak amerikai, japán, kanadai és orosz űrkutatási illetékesekkel, amikor megvitatják a nemzetközi űrállomás jövőjét.

 

Miért érdemes a Holdra menni?

A tudományos kutatás nemes cél, de aligha finanszírozna bárki ilyen volumenű projekteket, ha nem kecsegtetne valamilyen – ha nem is rövid, de legalább hosszú távú – haszonnal.

A legígéretesebb „holdi üzletágnak” a héliumbányászat tűnik: a kutatások egyik fő célja eszerint a nukleáris üzemanyagnak használható, hélium-3 izotóp kiaknázása lenne. A hélium-3 a közönséges hélium radioaktív izotópja, melyet a  szakértők ideális nukleáris üzemanyagnak tartanak, ugyanis úgy szabadít fel rendkívüli energiát a fúziós reaktorban, hogy az égése során szinte nem keletkezik radioaktív hulladék. Ez az anyag a Földön nagyon ritka – nagyjából 15 tonnára becsülik a kutatók a teljes mennyiséget –, miközben a Holdon állítólag többmillió tonnányi áll rendelkezésre. Ehhez képest körülbelül 20 tonna hélium-3 fedezhetné az USA egy évi energiaszükségletét, évi 100 tonna pedig akár egész bolygónkét. Elvileg tehát a Hold készleteiből évezredekre meg lehetne oldani a Föld energiaproblémáit.

Más anyagok kitermeléséről is szó esik – ilyen például a Földön ugyancsak ritkán előforduló titán. Található a Holdon alumínium is, ez azonban a Földön is viszonylag bőségesen elérhető és hatékonyan előállítható, tehát aligha érné meg a Holdról ideszállítani. Más megközelítésben viszont kifizetődő lehet, ha a fémet a Holdon szeretnék felhasználni – akár a kutatóbázisok építéséhez –, azaz helyben állítanák elő, és nem a Földről szállítanák oda az anyagot.

Hasonló a helyzet a Holdon található víz kitermelésével is (ez egyes holdkőzetekben, kristályos formában áll rendelkezésre, becslések szerint akár tekintélyes mennyiségben): ennek a helyi életfeltételek megteremtésében, energiatermelésben juthat szerep.

Mások arra mutatnak rá, hogy a tudományos és üzleti célok mellett a katonai célokról sem szabad megfeledkezni: egy Holdon kiépített bázisnak akár a katonai műholdak irányításában, megfigyelésében is fontos szerepe lehet. Valószínűleg nem véletlen az sem, hogy Kínában az űrkutatás a hadügyi állami apparátus része.