Már versenyeken is megmérkőznek egymással a katasztófaelhárítást végző robotok

getbot

Ma még csak távirányítással működő eszközöket használnak élesben katasztrófaelhárításra – például radioaktivitással, gázzal szennyezett területeken –, de jól haladnak az önálló döntésekre, felderítésre képes intelligens mentőrobotokkal kapcsolatos fejlesztések is.

 

Amikor egy szerencsétlenséget követően szennyezett lesz a környezet – például radioaktivitás miatt, mint Japánban, Fukushimában, vagy mérgező anyagok miatt, mint a kínai Tiencsinben –,az áldozatok mentése magukat a mentőcsapatokat is veszélyeztetheti. Ilyenkor fontos szerep juthat azoknak a műszaki eszközöknek, melyek a helyszínen képesek azonosítani a veszélygócokat és az áldozatokat, és ennek megfelelően tájékoztatják a mentőcsapatokat. Ez utóbbiak így biztonságosabban és hatékonyabban dolgozhatnak. Mint a Mérnökbázis portálon olvasható cikkből kiderül, dr. Bärbel Mertsching, a Paderborni Egyetem tanára 16 munkatársával, valamint hallgatókkal együtt 2007 óta kutatja a GET Lab laborban az intelligens mentőrobotok fejlesztésének alapjait.

Egyelőre ugyanis még csak az úgynevezett távműködtetésű rendszerek vannak üzemben: ez azt jelenti, hogy az ember a távolból parancsokkal tudja irányítani ezeket az eszközöket, melyek önállóan cselekedni, döntéseket hozni. Ez korlátozza a mentési lehetőségeket, hiszen például egy földrengés után a rendelkezésre álló térképek nemigen használhatók, és az ismeretlen terepen könnyen megszakadhat a kommunikáció a gép és az ember között.

A GET Lab célja többek között az, hogy kifejlesszen egy olyan autonóm robotot, amely önállóan felderíti a környezetét, megkeresi az áldozatokat, és ezzel egyidejűleg térképet készít a területről. A GETbot nevű robot egy 2D-s lézerszkenner, egy video- és egy 3D-kamera segítségével képes felmérni a környezetét és azonosítani a lehetséges útvonalakat. A lézeres berendezéssel meg tudja állapítani a környezetében lévő objektumok távolságát, és ennek alapján térképet készít.

A GETbot hőkamerájával közvetlen környezetében meg tudja állapítani a hőmérsékletkülönbségeket, azaz a betemetett személyeket is meg tudja találni és a helyüket a térképen azonosítani. Az életjelenségek érzékelését szolgálhatja egy széndioxid-érzékelő, mellyel az áldozat légzését tudja észlelni a robot.

Az intelligens felderítő munkát végző GETbot információi alapján aztán be lehet vetni a távirányítással működő GETjag eszközt, mely négy lánctalpával kiváló terepjáró teljesítményre képes, és karjaival el tud végezni fontos feladatokat, például ki tudja szabadítani az áldozatokat, vagy el tud zárni egy sérült gázvezetéket. A mentést emellett természetesen drónok segítségével gyűjtött információk is segíthetik.

Mint a cikkből (melyet a scinexx.de közleménye alapján állított össze a Mérnökportál) kiderül, a számítógépen és a paderborni laborban végzett 3D-szimulációk mellett a GET Lab rendszeresen megmérkőzik más csapatokkal nemzeti és nemzetközi versenyeken, mint például a Robocup German Open mentőligájában. E versenyeken nagy csarnokokban pályákat építenek, és a mentőrobotoknak különféle terepeken, szakadékokkal, emelkedőkkel és lejtőkkel tarkított ismeretlen útvonalakon kell felderítéssel, megragadással, manipulálással és ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat végrehajtaniuk autonóm módon vagy távirányítással. Térkép készítésével kezdve, egy személy megtalálásán át, egy szelep elzárásáig egy katasztrófa csaknem élethű helyzeteivel kell megbirkózniuk.