Egyre nő a nyári hőhullámok miatti halálozások száma, fel kell készülniük a kórházaknak

hoseg

Az éghajlatváltozásnak a mindennapi életre gyakorolt hatását vizsgálta meteorológiai szolgálat. Előrejelzésük szerint az évszázad végére drasztikusan nőhet az áldozatok száma az idős és beteg emberek körében.

 

A klímaváltozás következtében a hőhullámok és a hőségnapok egyre gyakoribb előfordulására kell számítani, ez pedig a balesetek számát növelheti és többlethalálozásokhoz vezet – nyilatkozta az InfoRádiónak Szépszó Gabriella, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Télen ugyanakkor kevesebb hó eshet, ami csökkentheti a balesetek számát.

Mindez abból a kutatásból derült ki, melyben az éghajlatváltozásnak a mindennapi életre gyakorolt hatását vizsgálta az OMSZ. A vizsgálatoknál az egyik fókusz a 2021-2050 közötti időszak volt, a másik pedig a 2071-2100 időszak. A számítások azt mutatták, hogy a következő évtizedekben még kevésbé, de az évszázad végére drasztikusan nőhetnek a többlethalálozások. A közúti balesetekkel kapcsolatban nagyon rövid időszakon (2011 és 2014 között) tudták a vizsgálatainkat elvégezni – ez túlságosan rövid ahhoz, hogy a jövőre nézve érdemi követeztetéseket tudjanak levonni.

A hőhullámok elsősorban az idősebb és a beteg embereket veszélyeztetik, a többlethalálozások ebben a körben következhetnek be. Ennek megelőzése érdekében elsősorban a kórházaknak és a kórházakat fenntartó önkormányzatoknak van tennivalójuk. Az OMSZ munkatársával készült interjú az InfoRádió honlapján teljes egészében meghallgatható.

Ugyanerről a kutatásról egyébként december 8-án konferenciát is tartottak Budapesten. Az MTI tudósítása szerint ezen a rendezvényen az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) főorvosa, Páldy Anna elmondta: a hőhullámos napokban a napi halálozás országos átlagban csaknem 15 százalékkal emelkedett. Az OMSZ számításaira alapozva a főorvos azt mondta: 2021 és 2050 között a hőhullámos napok száma és intenzitása is növekedni fog. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek előfordulása az ország különböző területein változó lesz, középtávon jellemzően az Alföld és a Kisalföld térségében okozhat problémákat a nagy hőség. Később, a 2071 és 2100 közötti időszakban éves szinten, országos átlagban mintegy 600 százalékkal emelkedhet meg a többlethalálozás. E tekintetben is eltérő területi eloszlással számolnak. A legveszélyeztetettebb térségek közül a Nyugat-Dunántúlt és az Északi-középhegység területét emelte ki Páldy Anna.

A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrára című projekt célja az volt, hogy olyan indikátorokat (jelzőszámokat) határozzanak meg, amelyek alapján az egyes szektorok klímaváltozás hatásainak való kitettségét, sérülékenységét és alkalmazkodási képességét számszerűsíteni lehet. A meteorológiai szolgálat vezetésével, az OKK, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszéke együttműködésével megvalósult projektre 196 ezer eurós forrás állt rendelkezésükre. Első lépésben – az erről szóló kormányrendelet alapján – kidolgozták az úgynevezett Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert (NATÉR-t), amelyben a meteorológiai adatokat, modelleket és számításokat foglalták egyetlen adatbázisba – derül ki az MTI tudósításából.