Nagy lehetőségek nyílnak az édesvízi haltermelés előtt, visszaszorul a tengeri halászat

MTI-fotó: Balázs Attila

MTI-fotó: Balázs Attila

Környezeti okok miatt világszerte csökken az ehető tengeri halak állománya, miközben a halak iránti kereslet inkább növekszik. Magyarország – hagyományainak és a fejlesztési támogatásoknak köszönhetően – különösen kedvező helyzetbe kerülhet.

 

Jóváhagyta az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját 2015. december 7-én; ennek köszönhetően az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésére, amelyet 2023-ig kell felhasználnia – olvasható a kormányzati portálon. A magyarországi halgazdálkodás fejlesztésének és támogatásának kiemelt célja a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése. A biodiverzitás megőrzése vagy növelése mellett az akvakultúra fenntarthatóságát alternatív energiaforrások használatával, illetve a környezetterhelés csökkentésével kívánja biztosítani a kormány. További fontos cél az új fajok termelésbe vonásának segítése, az intenzív, innovatív technológiákat alkalmazó haltermelés fejlesztése és a halfeldolgozás támogatása. Az első pályázati kiírások 2016 tavaszán várhatóak.

A hazai – azaz édesvízi – halgazdálkodás fejlesztésére jutó többletforrások megszerzését a magyar agrárdiplomácia jelentős sikereként lehet elkönyvelni, aminek különös jelentőséget ad, hogy az EU-ban a tengerből kifogott mennyiség évek óta gyorsan csökken, 2000 és 2007 között 1,7 millió tonnával esett vissza. Mint arra környezetvédő szervezetek is felhívják a figyelmet, az étkezésre szolgáló leggyakoribb tengeri halfajok állománya drasztikusan csökken szinte az egész világon. Így jelentős piaci űr keletkezhet, amit – többek között – Magyarország édesvízi halfajtái számára teremthet keresletet.

Erre már csak azért is jó esélyek vannak – a most bővülő fejlesztési lehetőségek mellett –, mert Magyarország az édesvízi halászatban, haltermelésben az európai élmezőnybe tartozik; igaz, a halfogyasztásban el vagyunk maradva az átlagtól. Ez utóbbi azonban úgy is felfogható, hogy a hazai piacon is bőven van lehetőség a növekedésre. Ennek a növekedésnek máris vannak jelei (lásd az alábbi ábrát). Ez részben annak is köszönhető, hogy a karácsonyi „halszezonon” túl a nyári halászlé-fogyasztás is egyre divatosabb.

halasz2

Pozitív fejlemény az is, hogy a hazai halfogyasztás népszerűsítésére is indul kormányzati program: „Kapj rá!” címmel indítanak kampányt, a halételek sokféleségének és változatos ízvilágának megismertetésére. A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárságának közleménye konkrét számokat is említ, melyek jelzik a megnyíló lehetőségeket: az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon 5,2 kilogramm, ami nem egészen egyötöde az európai uniós átlagnak. A magyarországi lakosok 8,2 százaléka soha, közel 11,1 százaléka pedig évente csupán egyszer eszik halat vagy abból készült ételt. A heti rendszerességgel halat fogyasztók aránya 12,6 százalék, míg 31,6 százalékuk évente csak néhány alkalommal eszik halat.