COP 21: megmenekül a bolygó VS. újabb diplomáciai formaság

COP 21: megmenekül a bolygó VS. újabb diplomáciai formaság

Szinte lehetetlen egyértelmű következtetéseket levonni a sikeresnek elkönyvelt klímakonferenciával kapcsolatban. Sokan sokféleképp vélekednek a december 12-én zárult csúcsról, megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba.

A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt, amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. 2015. december 12-én este 7 óra 27 perckor elfogadták az új klímavédelmi megállapodást az 1992. évi ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében részes államok kormányzati delegációi, mely a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy maga az éghajlatváltozás, illetve a Párizs melletti városban, Le Bourget-ben aláírt nemzetközi megállapodás különböző kérdéseket vetnek fel, így ezeket most külön tárgyalva vizsgáljuk.

Az éghajlatváltozás létezik?

A globális felmelegedés problémakörét egyesek szkeptikusan kezelik, mondhatni nem “hisznek benne”, másfelől vannak, akik szerint a bolygó felmelegedése beláthatatlan következményekkel jár, visszafordíthatatlan, és mindenáron el kell kerülni, meg kell akadályozni. Kijelenthetjük, hogy két szélsőséges attitűdről beszélünk, a megfejtés valahol a kettő között található.

climate-change

A szkepszis képviselői mindenekelőtt vitatják, hogy egyáltalán zajlik egy kritikus felmelegedés, ahogy azt is, hogy ezzel esetleg az emberiség okolható. Hiszen a Föld éghajlatának változása számos okra visszavezethető, és nem korunk sajátja; a történelem során többször előforduló jelenség. Mindenki hallott a jégkorszakról, melyet Würm-glaciálisnak is neveznek, és kb. 110 ezer évvel ezelőtt kezdődött és 10 ezer éve kezdett enyhülni (pl. a Finnországban található számos tó medrét hozta létre ekkor a jég). A kis jégkorszak a 14-19. század közötti folyamatot jelöli, amikor 1-2 Celsius-fokos lehűlés következett be. Ezeket az időszakokat mindig felmelegedés követte, ma is ez történhet, miközben sokan az ipari forradalom hatásának, a légkörbe az ember által juttatott káros anyagoknak tudják be a felmelegedést. Matt Ridley és Zágoni Miklós klímaszakértők pedig azt az álláspontot képviselik, mely szerint az ember felel ugyan a felmelegedésért, de annak hatása semleges vagy inkább pozitív.

Óriási vita van a klímaadatok megbízhatósága és a számítógépes modellek alkalmazhatósága tárgyában is. A klímatudósok egészen alapvető kérdésekben nem értenek egyet, így az ember felelősségében sem, tehát nincs tudományos konszenzus ez ügyben. Több, mint 18 éve nincs globális felmelegedés, állítják egyesek. Az eddigi klímamodellezések sem igazán váltak be. És amíg a sokszor állami kutatási pénzektől függő IPCC-orientált tudósok szabják meg, mi a reális veszély és mi nem, addig teljesen indokolt és racionális a klímaszkepszis – írja a hvg.hu egyik blogja.

dtrump

Mr. Trump véleménye a globális felmelegedésről röviden, tömören.

Sokan úgy gondolják, hogy a “klímaváltozás” csupán politikai jelszó, jelentéstartalmát is bizonyos országok politikai és gazdasági céljait szolgálva állapítják meg, példának a migrációs hullámok kezelését és az elszámoltathatatlan harmadik világbeli államok anyagi támogatását hozzák, illetve azt hangsúlyozzák, hogy a klíma-kérdés tulajdonképpen a fejlett gazdaságok bűntudatkeltését éri el, így “klímahisztériának” bélyegezve az egyébként nem túl könnyed témát. A gazdasági fejlődés, a verseny, a kapitalizmus, az egyén jóléte pedig többet ér annál, hogy kétséges adatok alapján  visszaszorítsuk a termelést, és akár súlyos áldozatokat hozzunk. “Az ipari mértékű szennyezést nem védjük természetesen, de ha leáll a gazdasági növekedés, a termelés, a kereskedelem a klíma kedvéért, ki fogja megmagyarázni majd a sok emberhalált, a tömeges nyomort és kilátástalanságot?” – teszik fel egyesek a kérdést.

A másik ‘oldal’ talán több publicitást kapott a napokban, röviden összefoglalva az álláspontjuk az, hogy az előző generációk már nagymértékben hozzájárultak a légkör szennyezéséhez, és azok, akik a leginkább szenvedni fognak emiatt, az eljövő nemzedékek.

Ma már mindenkinek a húsába vág az éghajlatváltozás, a gazdasági élet alapjai rendülhetnek meg emiatt. Ha még néhány fokot melegszik a klíma, bizonyos helyeken lehetetlenné válik az élet. Ez nem a jövő, hanem a jelen problémája. Rendszeresebbé válnak az áradások, aszályok, a csapadék extrém, szélsőséges formában érkezik meg. Emberek milliárdjai függnek attól, hogyan alakulnak az ivóvíz-készletek. Veszélybe kerül a klímaváltozás miatt a mezőgazdaság, új fajok jelenhetnek meg, vagy eddig elterjedt fajok tűnhetnek el. Betegségek bukkanhatnak fel, elszaporodhatnak a kártevők. Elkezdenek savasodni az óceánok, a kálciumvázas állatok tömeges pusztulása várható, a rájuk épülő élelmiszer-lánc omolhat össze. Két foknál már a grönlandi jégsapka is visszafordíthatatlanul zsugorodik és még órákig sorolhatnám a következményeket – mondja Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató.

A párizsi klímacsúcs eredménye(s)

A december 12-én megszületett (és az alábbi linken teljes egészében olvasható) megállapodás természetesen kapcsolódik magához az éghajlatváltozáshoz, azonban az ilyen és ehhez hasonló konferenciák inkább a nemzetek együttműködéséről, közös döntéshozatalról és a diplomáciai kapcsolatokról szólnak, ahogy ezt a párizsi csúcs estében is megfigyelhetjük.

COP21_1

A párizsi konferencia ‘madártávlatból’

A legtöbb híroldalon fellelhető konkrétumok pár sorban összefoglalhatók: a klímamegállapodás megerősíti azt a közös célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

“Az évi 100 milliárd dolláros támogatás, amelyre az északi fejlett országok tettek javaslatot a déli, fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására 2020-ig egy lépcsőfok, az új számszerűsített célt legkésőbb 2025-ig meg kell határozni” – mondta a szöveg délelőtti bemutatásán Laurent Fabius francia külügyminiszter. A kötelezettségvállalásokra 2025-től vonatkozó ötévenkénti felülvizsgálat is belekerült a megállapodásba.

Le kell szögeznünk, hogy az esemény rendkívüli jelentőséggel bír, főleg ami az államok közti együttműködést és a közös célok meghatározását illeti, ugyanakkor a megállapodás tényleges jelentőségének, hatékonyságának megítélésével egyelőre érdemes óvatosan bánni.

A mostani Párizsi Megállapodás ugyanis nem tartalmaz semmilyen konkrét, számszerűsített közös és egyes országokra lebontott/lebontható kibocsátás-csökkentési, alkalmazkodással vagy finanszírozással kapcsolatos célt, intézkedést; ezek csak később derülhetnek ki többek között az országok által majd elkészítendő és közzéteendő „Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulás” (NDC) elnevezésű dokumentumokból – írja a greenfo.hu.

Mit gondolunk mi?

A marketing és az üzleti érdekek határozták meg eddig is, és a jövőben is ezek fogják meghatározni azt, hogy milyen lépéseket tesz a nagy átlag annak érdekében, hogy megóvják környezetüket. Több globális tendencia is azt mutatja, hogy igenis van fogyasztóképes kereslet – a megtérüléstől függetlenül – az elektromos autókra, és a nagy gyártó cégek is súlyos összegeket fektetnek kutatás-fejlesztésbe (erről itt már írtunk). Ez áll a passzív-, illetve aktívházak, és a megújuló energiát hasznosító erőművek (erről itt írtunk korábban) elterjedésére is, sőt ezek egyre nagyobb hatásfokkal képesek működni. A fosszilis energiahordozók temetése viszont még korai: egyre eredményesebbek és hatékonyabbak azok a technológiák (pl. ma már megvalósítható a nyersolaj kinyerése olajpalából, azaz kőolajat tartalmazó agyagpalából vagy márgából is), melyek elérhetővé teszik az eddig hozzáférhetetlen forrásokat is. Bár egyelőre úgy tűnik, hogy magasabb piaci ára van az új, környezetkímélőbb megoldásoknak, azonban megfigyelhető a trend, hogy egyre inkább divatossá, “menővé” válnak az alternatív megoldások, és befektetési oldalról is egyre vonzóbbá válnak az ilyen projektek.

water-turbine-alternative-energy-sources

Megállapítható tehát, hogy egy nagy közös nemzetközi összefogás valószínűleg nem elég a jelenlegi viselkedési mechanizmusok megváltoztatásához, a fent említett technológiák elterjedése viszont annál többel tud hozzájárulni Földünk és környezetünk ésszerű használatához és a sokak által gyakran emlegetett fenntarthatósághoz.

 

Bethlenfalvy Gergely

 

(Képek forrása: stanfordpolicyreview.orgtelegraph.co.uk; undispatch.cominsulatedreviewed.cominstituteatgoldengate.org)