Pilótahiány várható, ha ilyen ütemben bővül a légiközlekedési piac

pilota2

A 65 éves korhatár emelése és az egészségügyi feltételek enyhítése is szóba jöhet, de mindehhez többet kellene tudni a repülés élettani hatásairól. Debrecenben is folynak majd ilyen kutatások.

 

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) szerint tovább nőhet a légiközlekedési piacon az árrés és a jövedelmezőség 2016-ban a folyamatosan bővülő kereslet és az alacsony kerozinárak miatt. A montreali székhelyű szervezet MTI-hez is eljuttatott közleménye szerint 2016-ban a légitársaságok átlagosan 5,1 százalékos árréssel dolgozhatnak a 2015-ös 4,6 százalékkal szemben, az összesített adózott eredmény pedig 36,3 milliárd dollár lehet az idénre prognosztizált 33 milliárd dollár után.

Az IATA szerint a növekedés három fő oka a tartósan alacsony olajár, a közel 7 százalékos igénybővülés az utasforgalomban (az IATA szerint 2016-ban 3,8 milliárd utast szállítanak majd a légitársaságok), illetve a fő piacok erősödő gazdasága. A társaságok árbevétele így 0,9 százalékkal, 717 milliárd dollárra emelkedhet a 2015-ös 710 milliárdról.

Régiónként jelentős eltérések vannak az IATA szerint; a legjövedelmezőbben továbbra is az észak-amerikai vállalatok lehetnek, ezek a cégek adhatják a teljes profit több mint felét, 19,2 milliárd dollárt. Európában az idei 6,9 milliárdról 8,5 milliárdra nőhet a cégek összesített adózott eredménye, míg a most kétszámjegyű forgalombővüléssel üzemelő közel-keleti cégek a 2015-ös 1,4 milliárdos eredmény után jövőre 1,7 milliárdot termelhetnek. A különbség oka, hogy az észak-amerikai cégek 9,5 százalékos, az öböl-mentiek viszont csak 2,6 százalékos árrést alkalmaznak.

A repülési iparág növekedésének egyik várható következménye, hogy a szükségesnél kevesebb lesz a munkaerőpiacon a pilóta, illetve általában a légiszemélyzet. A megoldás egyik eszköze lehet – a jelenleg igen szigorú – egészségügyi feltételek enyhítése, vagy például a pilóták 65 éves felső korhatárának emelése. Mindehhez azonban a mostaninál pontosabb ismeretekre lenne szükség a repülés egészségügyi, élettani hatásait illetően. Éppen erre fog irányulni a debreceni Pharma-Flight repülés-élettani kutató- és pilótaképző központ tevékenysége – az intézményt épp a napokban nyitották meg.

A központ megnyitóján – melyről szintén az MTI tudósított – Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke, a debreceni tudományos és kutatóközpont kezdeményezője, a Pharma-Flight program kidolgozója maga is a légi személyzetet nevezte a repülésben „a jövő problémájának”. Mint mondtam, egyre több pilótára lesz szükség, s ezért előtérbe kerül a légi személyzet egészségügyi állapota, az általuk szedhető gyógyszerek hatásvizsgálata.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora a megnyitón elmondra: a Pharma-Flight kutató-képző központtal olyan innovációs tevékenység kezdődik a városban, ami új fejezetet nyithat a repülés-egészségügyben. Ma ugyanis egyetlen gyógyszerről nem tudják pontosan, milyen repülés-egészségügyi hatása van – magyarázta a rektor, reményét fejezve ki, hogy Debrecenben sikerülni fog tudományos igényű, klinikai vizsgálatokkal megalapozott hatásvizsgálatokat lefolytatni, amelyek növelik a légiközlekedés biztonságát.

A mintegy 5 milliárd forintos beruházásként elkszült Pharma-Flight központot Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter adta át. Ő azt MTI tudósítása szerint azt hangsúlyozta, hogy az új központ a világon egyedülálló módon egyesíti magában az egyetemi szintű pilótaképzést, a speciális egészségügyi igényeket kiszolgáló kutatást és a kisszériás gyógyszerfejlesztést és gyógyszergyártást.