Évszázados legenda és turisztikai sikertörténet: 2026-ig befejezik a Sagrada Família építését

sagrada

A Sagrada Família templomot 1882-ben kezdték építeni, ma Spanyolország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége: évente közel két és fél millió belépőjegyet adnak el. Itt a videó, amely az utolsó hat torony majdani megépítését  szemlélteti.

 

A tervek szerint 2026-ra, Gaudí halálának 100. évfordulójára fejeződnek be a Sagrada Família száznegyvennégy éven át tartó építési munkálatai, az épület jelenleg, 2015-ben hetven százalékban van készen – írta a Kathpress osztrák katolikus hírügynökség a spanyol ABC napilap nyomán. Mindezt sajtótájékoztatón jelentette be Jordi Fauli, aki 2012-ben lett az építészek 40 fős csoportjának vezetője. Személyében a kilencedik szakember vette át a Temple Expiatori de la Sagrada Familia (a Szent Család engesztelő temploma) építésének irányítását.

Jordi Fauli a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy 2016-ban kezdik építeni a hat új, egyenként 172 méter magas tornyot. A főépítész elmondta, a tornyok magasságának meghatározásával Antoni Gaudí kívánságának tettek eleget, aki azt kérte, semmiképp ne legyen magasabb a templom tornya, mint a katalán főváros „Gellért-hegye”, a 173 méteres Montjuic.

Évente 25 millió eurót „építenek be” a templomba – mondta el az építész –, ezt kizárólag adományokból és belépődíjakból gyűjtik össze.

Mint a Magyar Kurír hírportálon olvasható, a Sagrada Familia (Szent Család) Antoni Gaudí mesterműve, Barcelona ikonikus épülete, s egyben a katalán művészek és kézművesek mozgalmának, a Renaixensának vallási jelképe.

Építésének ötlete egy gazdag barcelonai könyvkereskedőtől, José María y Bocabellától származik 1882-ből, aki, miután 1861-ben Rómában járt, Szent József csodálójává vált. 1866-ban megalapította a Szent József Híveinek Egyesületét. Bocabella álma egy olyan templom felépítése volt, ahol a gazdagok és a szegények együtt imádkozhatnak. Ezért Sagrada Famíliát a szegények templomának tervezték Barcelona akkori munkásnegyedében.

A Szent József Tisztelőinek Társasága két hektáros területet vásárolt a város egyik szegénynegyedében, itt kezdődött meg az építkezés 1882-ben. A kezdeti elképzelések egy neogótikus stílusú templomról szóltak, elsőként Francisco de Paula del Villar y Lozano kapott megbízást a tervezésre. Az építész azonban egy év után lemondott, a munkák irányítását 1883-ban Gaudí vette át, aki mindent áttervezett, s egész további életében ezzel foglalkozott. A harmincegy éves fiatalember már híres építész volt Barcelonában.

A legapróbb részletekig kidolgozott tervekkel állt elő. Elhivatottságából fakadóan és a Gondviselésben bízva képzelte el a templom felépítését. Monumentális épületben gondolkodott: a világ legnagyobb bazilikáját tervezte meg, meghaladta Európa legnagyobb katedrálisának, az évszázadokig épült kölni dómnak méreteit.

A templomot tizennyolc tornyosra tervezte, az apostolok, az evangélisták, Szűz Mária és Jézus tiszteletére. Ehhez rengeteg pénzre volt szüksége, ezért Barcelona utcáin is koldult, házról házra járt, hogy adományokat gyűjtsön. Ő maga is minden vagyonát az építkezésbe ölte. Ezt vallotta: „A Sagrada Família teljes egészében az isteni gondviselés műve, beleértve az én építészként való közreműködésemet is.”

Gaudí 1914-től már csak a Sagrada Famílián dolgozott, a középkori templomépítők mintájára kőfaragókkal, kőről kőre rakták fel a falakat. A hívő katolikus építész nem alapított családot, apja halálát követően beköltözött az építkezésre, ahol szinte remeteként élt.

Az építészt 1926. június 10-én Barcelonában elütötte a villamos. Szegényes ruhájában senki nem ismerte fel, a szegények kórházban halt meg. Ekkor templomának csak keleti homlokzata és egy tornya volt kész.

Gaudí halála után tanítványa, Domenech Sugranyes y Gras dolgozott tovább a templomon. Az építkezést azon megakasztotta a spanyol polgárháború, melynek során lerombolták a félkész épület egy részét. Eltűntek, megsemmisültek Gaudí eredeti tervei és gipszből készült modelljei is.

Az építkezést 1948-ban tudták folytatni, a munkálatokhoz a romok között talált modellmaradványokat és egykori fényképeket hívtak segítségül. Francesco Quintana, Isidre Puig Boada és Lluis Gari építészek számára a fényképek segítségével rekonstruált modellek és Gaudí szájhagyomány útján fennmaradt gondolatai szolgáltak iránymutatóul. A munkálatokat fellendítette az 1992-es barcelonai olimpia s a 2002-es nemzetközi Gaudí-év.

Fontos mozzanat volt a templom történetében a 2010-es év, amikor XVI. Benedek pápa felszentelte a kívülről még befejezetlen, de belső terében már kész, lefedett, orgonával is rendelkező templomot és basilica minor címet adományozott neki. 2005-ben a Születés Kapuja felőli homlokzatot az UNESCO Világörökség részévé választották.

A Sagrada Família Spanyolország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége, évente közel két és fél millió belépőjegyet adnak el.