Háborúk, klímacsúcs és népvándorlás közös nevezője: a globális felmelegedés

Háborúk, klímacsúcs és népvándorlás közös nevezője: a globális felmelegedés

A napjainkban is éppen történő népvándorlás, az érintett területek elsivatagosodása, a demográfiai változások, a jelenleg már Európát is érintő háborúk és a november 30-tól december 21-ig megrendezett párizsi klímacsúcs közös nevezője a már unalomig ismételt globális felmelegedés.

A globális felmelegedés azonban valós esemény, éppen zajló folyamat, melynek hatását mindenki érzi (a globális felmelegedésről itt írtunk bővebben). Meleg van, méghozzá évről-évre egyre melegebb, ezt egy olyan gyermek is el tudja mondani, aki csak 10 éves. A szélsőséges időjárási jelenségek is tagadhatatlanul egyre gyakrabban fordulnak elő a Föld minden pontján.

A bolygó történelmében a felmelegedés nem egyedülálló esemény. 3-4 millió évvel ezelőtt a Földön 2-3 fokkal volt melegebb, mint napjainkban. Ez azt jelentené, hogy elolvadna minden gleccser, a tengerek és óceánok szintje 9 méterrel megemelkedne, így a partmenti országok jelentős része víz alá kerülne, és – ahogy Juhász Árpád geológus fogalmaz – Svédországba járnánk nyaralni.

Harminc éve szinte mindent évben rekordot dönt a meleg, idén 10 napos hőségriadó volt. 2030-ra megduplázódik a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége, így a mai gyermekeknek már 60 napos “hőségriadókra” kell számítaniuk, ez alatt 35-40 fokos hőségben élni, dolgozni.

Az idén év végére időzített klímacsúcs egyik, ha nem a legfontosabb célja a globális felmelegedés lassítása, illetve megállítása.

Az alábbi videóban Juhász Árpád beszél a részletekről, betekintést enged a jövőnkbe, és felszólítja a Föld lakóit, hogy változtassanak a fennálló “stratégián”.

További információk a klímacsúcsról: cop21paris.org

Ahol pedig valamit tehetünk az éghajlatváltozást okozó környezetszennyezés ellen: élőbolygónk.hu