Magyar csapat is dolgozik a “kifogyhatatlan energiaforrás”-projekten, 400 ezer euro támogatást kaptak

Az ITER-projekt érdekében  – majd’ 30 éve – összefogtak a Föld népességének több mint felét befogadó országok; az Egyesült Államok, India, Dél-Korea, Japán, Kína, Oroszország és az Európai Unió. Ez a világ legnagyobb kutatás-fejlesztési programja.

 

“Az Európai Unió fúziós kutatási programja jelentős lépés lehet a földi fúziós erőművek megvalósulása felé. A világ egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési együttműködésében az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai is részt vesznek.”

(…)

“A fúzió könnyű atommagok egyesítését jelenti, a hozzánk legközelebb eső természetes fúziós reaktor pedig nem más, mint a Nap. A Nap fúzió segítségével állítja elő azt a hatalmas mennyiségű energiát, amely a földi életet is táplálja. Éjszaka felnézve a derült égboltra ezernyi fúziós reaktort láthatunk, hiszen az univerzum összes csillaga ilyen módon állítja elő az energiát. A számos működő példa, és az évtizedek óta folyó kutatások ellenére egy pozitív energiamérlegű, az atommagok egyesülésén alapuló reaktor földi megvalósítása még várat magára. Gyakorlatilag a Napot szeretnénk lehozni a Földre, ami nem kis feladat, viszont biztonságos, kifogyhatatlan és környezetbarát energiaforrást kínál.”

(…)

“Az ITER is egy mágneses összetartású kísérleti berendezés,megépítése mérföldkőnek számít a fúziós kutatásokban, mivel számos fizikai folyamat, illetve műszaki megoldás itt lesz először kipróbálható. Többek között célja, hogy 50 MW fűtőteljesítmény mellett 500 MW fúziós teljesítményt produkáljon, ezzel demonstrálva a fúzió energetikai felhasználásának lehetőségét. Itt tesztelik először a tríciumtenyésztési módszereket, továbbá megalapozza majd egy hálózatra is termelő energetikai reaktor koncepcióját.”

(…)

“Több mint tíz magyar fizikus és mérnök járul hozzá számos részfeladat megvalósításán keresztül ehhez a hatalmas – az Eiffel-toronynál háromszor nehezebb – Dél-Franciaországban épülő berendezéshez.”

kép forrása: iter.org

Az ITER 2015 szeptemberében. (A kép forrása: iter.org)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“A magyar csapat legnagyobb feladata olyan komponensek, kábelek, kábelvezetők, csatlakozók, vákuumátvezetők fejlesztése, amelyekkel aztán az egész berendezés magjában, a 100 millió fokos plazma közelében elhelyezett mérőeszközöket bekábelezik. Az alkatrészeknek olyan speciális követelményeknek kell megfelelniük, mint például, hogy húsz évig karbantartás nélkül kell üzemelniük, illetve a csatlakozókat úgy kell megtervezni, hogy távvezérelt robotokkal cserélhetőek legyenek.

Ehhez a magyar csapat – egy nemrégiben aláírt megállapodás keretében – több mint 400 000 euró támogatást kap a következő két évre. A kutatók még két ITER-diagnosztika, a plazma fúziós teljesítményét mérő, úgynevezett töltéscsere-spektrométer és a plazma sugárzását mérő bolométer-tomográf fejlesztésében is részt vesznek, amihez szintén tetemes összegű támogatást nyújt az Európai Unió.”

image4

Magyar mérnökök az ITER-nél: Baross Tétény, Kiss Gábor, Bede Ottó, Nagy Dániel, Palánkai Miklós (A kép forrása: mta.hu)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“Egy EU-s állampolgárnak az ITER építése körülbelül évi 1 euró költséget jelent. Az ITER-hez kapcsolódó fúziós kutatási programot az Európai Unióban az Eurofusion konzorcium fogja össze, amelyre az Unió évi 140 millió eurót fordít.”

 

Képek, tudományos háttér és infografika a magfúzióról és a fúziós reaktor működéséről az MTA és a National Geographic Magyarország oldalán