Csökkenti az iskolai stresszt, javítja a teljesítményt a „gamification”

Csökkenti az iskolai stresszt, javítja a teljesítményt a „gamification”

A „játékosítás” módszerével folyó oktatásban a tanulók alig várják, hogy röpdolgozatot írhassanak, hiszen ezekkel is plusz pontokat gyűjthetnek. Így rendszeresebben készülnek az órákra.

Barbarics Mártával, a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola tanárával közöl interjút a Tehetseg.hu portál.

 

Mivel foglalkozol, hol és hogyan alkalmazod a gamification-t?

Idén végeztem az ELTE matematika-angol tanári mesterszakán. Az összefüggő, egyéni szakmai gyakorlatomat a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában végeztem. Az intézmény specialitása, hogy két tanítási nyelvű középiskola, így a matematikát angolul tanítom, emellett pedig nyelviskolában is adok órákat. A tanári szakdolgozatomat a gamificationről írtam, egészen pontosan arról, hogy hogyan lehet az angol nyelv tanításában a játékosítást alkalmazni, a fókusza pedig a gamification alapú értékelés és ennek gyakorlati kivitelezése volt. Mindhárom osztályban, ahol tanítok, ezt a módszert alkalmazom a pedagógiai munkában.

 

Mit jelent a gamification alapú értékelés?

Az értékelés Prievara Tibortól származik, ő a tanárblog egyik szerkesztője és gyakorló angoltanár. Néhány évvel ezelőtt egy pedagóguskonferencián beszélt a gamificationről, itt ismerkedtem meg a témával. A módszer alapja, hogy a tanítást bizonyos egységekre osztjuk, például három-négy hetes periódusokra. Az egységek alatt a tanulók pontokat szerezhetnek dolgozataik, házi feladataik, felelés, beadandó és sok egyéb feladat útján. Fontos, hogy alapvetően nem osztályzattal értékelünk, hanem egy pontrendszer alapján. A pontokat a 3-4 hetes szakasz végén váltjuk át osztályzattá, így havi egy jegyet kapnak a diákok.

 

Ki és milyen szempontok szerint állítja fel a pontozási rendszert?

Többféle verziót is hallottam már. A tanárok, akik alkalmazzák a módszert, maguk szabják testre a tanulóik igényeihez és adottságaihoz mérten. Én azt a pontozást vettem át, amit Prievara Tibor használ. Ebben a rendszerben 20 pont a maximum, ebből 10 pont az adott anyagrész témazáró dolgozata, a további 10 pont pedig egyéb házi, beadandó, röpdolgozat, felelés, vagy más feladat elvégzésével szerzett pont. A röpdolgozatot például mini pontszerző akciónak hívjuk, így ha valaki óráról órára készül, akkor ezekből gyűjthet pontot, de ha nem, akkor sem éri semmilyen hátrányos megkülönböztetés. Amióta ezt bevezettük, a fiatalok imádnak röpdolgozatot írni, ha nincs „mini” az óra elején, akkor többen is hiányolják. Nagy öröm, hogy olyan visszajelzéseket kapok a diákoktól, hogy rendszeresebben készülnek az órákra, míg korábban csak a témazárókra tanultak. További remek hozadéka a módszernek, hogy az iskolai stresszt és teljesítmény-szorongást rendkívüli módon csökkenti.”

A teljes interjú a Tehetseg.hu oldalon >>